Fa terasz 
Terasz anyagok:
A következő faanyagok árban mindenképpen drágábbak a hagyományosan használt luc fenyőhöz képest, viszont élettartamát tekintve nagyon is felülmúlja azt. A magam részéről úgy gondolom nem érdemes az olcsóbb luc fenyőből készült fateraszt választani, mert az rövid időn belül tönkre megy. Nem egy fateraszt javítottunk már, ami luc fenyőből készült, így megrendelő saját szemével is tapasztalhatta annak hátrányait. Mi a faterasz szerkezetének minden eleméhez jó minőségű, időtálló fát használunk (telített fa, vörösfenyő, thermowood), sosem spórolva a nem látható részeken sem.
Általában a előbb említett három népszerű anyagot használjuk, de természetesen ettől eltérő anyagból is kivitelezhető egy terasz.
Telített fa:
|
Vörösfenyő:
Gyantajáratokkal átszőtt, vöröses fája nagyon tartós és szilárd; ez a legértékesebb fenyőfa. Nagy gyantatartalmának köszönhetően az időjárás viszontagságait jól tűri, emellett rugalmas, szívós, könnyen hasítható. Fajlagos tömege 650–700 kg/m³. Kiváló épület- és bányafa, szerkezet- és díszítőfa. Vasúti talpfának, kerítésoszlopnak, külső nyílászárónak, lépcsőfoknak, padlónak tömegesen használják. Mivel saválló is, a vegyipar számára kádakat, hordókat is készítenek belőle. Jól szárad, közepesen repedezik és vetemedik. A régészek már több mint 2500 éves vörösfenyő gerendákat és egyéb tárgyakat is találtak: az Altajvidékéről származó, 500 éves sírmaradványok vörösfenyőből készített fája olyan kemény volt, hogy nem lehetett késsel vágni - ezeket a leleteket Szentpéterváron állították ki. Az ókori Rómában az amfiteátrumok építésénél is vörösfenyőt használták. A Dunában megtalálták Trainaus császár vörösfenyőből épített és csaknem 1700 évig használt hídjának még mindig jó állapotú madarványait. Az észak-olaszországi Velence és az oroszországi Szentpétervár is vörösfenyő oszlopokra épült, továbbá ebből a fából készítették Budapesten az Országház alapját is. (forrás: Wikipédia) |
Thermowood fa:
A thermowood egy olyan eljárási módot takar, mikor is a fát egy hőkezelésnek (190-215 Celsius) vetik alá, mely során a fa nedvességtartalmát teljesen elveszíti. Az eljárás a fa belső szerkezetében eredményez olyan pozitív tulajdonságot, miszerint jelentősen megnövekszik a fa élettartalma. További pozitív tulajdonság, hogy a méretváltozása minimálisra csökken, továbbá nem kell tartani a rovarok és gombák támadásától sem. Ezzel az eljárással kezelt fánál van klipszezhető kivitel, így a taposó részen nem láthatóak csavarfejek sem. (forrás: Wikipédia) |
A fa, legtöbb esetben borovi fenyő, nagynyomású telítési eljárás során válik un. telített fává. A telítő anyagot egy vákuumos kezelés után juttatják a fába, mikor is a fát több órán át magas nyomás alatt tartják. Ezt követően a telítő anyag beépül a fa szerkezetébe, ami által nő a fa élettartalma. A telítő anyag, egy olyan szervetlen réz- és bórvegyület- valamint szerves hatóanyag-bázisú folyékony, krómmentes faanyagvédő - szer, mely gombák (beleértve lágykorhasztókat is) és rovarok ellen megelőző védelmet biztosít.
